Kronstadti Szent János: Az imáról

Kronstadti Szent János (világi nevén: Ioann Iljics Szergijev; 1829—1908): orosz ortodox pap, egyházi író. Fél évszázadon át a Szentpétervár közelében lévő Kronstadt szigetén a Szent András-székesegyház lelkipásztoraként szolgált. Rendkívüli lelki vezetői adományai, gyógyító- és csodatévő képessége miatt tömegek keresték fel. Írásainak legismertebb gyűjteménye, naplója Életem Krisztusban címmel jelent meg. Ennek rövidített változatából egy fejezetet teszünk itt közzé. A fordítás a következő kiadványból készült: Protoierej Ioann Kronstadtszkij: Molitva. In: uő: Moja zsizny vo Hrisztye. Paris, YMCA-Press, 1984. 69—88. o.

Kolliva készítése

Eredete

A kolliva (gör. kóllübosz, „áldozat”), főtt (hántolt) búzából, mézből, befőttből és más csemegékből összeállított étel. Eredete a IV. századig nyúlik vissza. Böjti eledel. A Tipikon a kolliva megáldását nagyböjt első hetében a pénteki Előre Megszentelt Adományok Liturgiájának végére írja elő, Szent Tivadar vértanú (†307) tiszteletére. - E szokás eredetét többféleképpen magyarázzák. Így pl. a hagyomány szerint Julianus aposztata császár (ur. 361-363) idején a piacon árusított élelmiszereket előbb a bálványoltárokon kellett bemutatni, illetve onnan származó ételekkel kellett beszennyezni, hogy a keresztények számára utálatosakká váljanak. Szent Tivadar látomásban hívta fel a veszélyre Eudoxiosz euchaiszi püspök figyelmét, és arra intette, hogy ő és hívei csak főtt búzával táplálkozzanak.

Dr. Dimitris E. Conomos: A kora keresztény és bizánci éneklés története és gyakorlata

Ezt az általános bevezetőt szeretném két, egymással szoros kapcsolatban álló fejezetre osztani. Az első rész lényegében történeti szempontokat követ: rövid, nem részletekbe menő áttekintése annak, amit a korakeresztény és bizánci zenéről, s annak előadásmódjáról tudunk. A második rész jóval elmélkedőbb, személyesebb hangvételű. A mai helyzetről esik benne szó, valamint megvizsgáljuk a zene szerepét a szertartásokon az ortodox lelkiség szemszögéből.

Szent Agatha, a szicíliai mártír (†251)

Szicíliai nemesi család sarja volt, aki szépséges leány hírében állt. Már nagyon fiatalon megkeresztelkedett, és hitét Decius keresztényüldözése idején (251) sem tagadta meg. Szicília kormányzója, Quintinius azonban szemet vetett a gyönyörű hajadonra – aki talán tizenöt esztendős lehetett ekkoriban –, és felajánlotta, hogy megmenti és nőül veszi, ha visszatér az istenek tiszteletéhez.

A szentek és az idő

Két olyan írás fordítását közöljük az alábbiakban, amelyek összetartoznak mind szellemiségüket, mind témájukat tekintve. Calivas atya írása rövid és pontos áttekintést nyújt az orthodox keresztény időszámításról, az egyházi szent idő menetéről, Kugiumdzóglu atya pedig mintha ott folytatná, ahol az előző tanulmány abbahagyta, s az Egyház szentjeit veszi sorra, akikről ebben az időben megemlékezünk. Az első írást angol, a másodikat görög nyelvből fordítottam le: rövidítettem is egy keveset Calivas atya cikkén, mivel hosszasan szól benne a böjti gyakorlatról, amellyel már kimerítőbben is foglalkozunk más cikkekben.

Nacsinák Gergely András: PROKATEKÉZISZ LITURGIA, BÖJT ÉS ÜNNEP AZ ORTODOX KERESZTÉNYSÉGBEN

Az alábbi írás eredetileg olyasvalaki számára készült, aki kívülállóként épp csak ismerkedni kezdett az ortodoxiával, a keleti kereszténység hagyományaival, azok legnyilvánvalóbb megjelenésén, a liturgián keresztül.[1] Ezt az összeállítást segítségül szántam neki, hogy nagy vonalakban tisztában legyen azzal, mi történik egy ortodox templomban az istentiszteleten. Éppen ezért nem kimerítő értekezést akartam a kezébe adni, hanem egy áttekinthető összefoglalást arról, miképpen tekint az ortodoxia a liturgiára, miért tartja fontosnak, szépnek, pótolhatatlannak. Idővel aztán az írás fokozatosan tovább bővült, és helyet kapott benne a főbb ünnepek, valamint a böjti gyakorlat ismertetése is, amelyet még egy efféle vázlatos bevezetésben is fontosnak éreztem, noha mindvégig a liturgia maradt gondolataim középpontjában. És mivel nem volt olyan régen, hogy magam is ismerkedni kezdtem ezzel a világgal, saját tapasztalatomból tudtam, milyen az, amikor valaki kívülállóként némileg zavarodottan áll az orthodox szertartások sokrétű, bonyolult, és idegen szépsége előtt.

PORFIRIOSZ ATYA A GYERMEKEK NEVELÉSÉRŐL

Porfiriosz atya (1906, Evia, – 1991, Áthosz) egyike a huszadik század nagy lelki tanítóinak. Szegény családban született, az elemi iskola első osztályának elvégzése után munkába kellett állnia. Tizenkét esztendős volt, amikor elszökött az Áthosz-hegyre, hogy példaképéhez, KapszokalivitaSzent Maximoszéhoz hasonló életet éljen. Két év novíciusság után a Kapszokalívia-remeteségben szerzetes lett, újabb két év elteltével pedig letette a nagyfogadalmat. Tizenkilenc éves korában egy súlyos betegség miatt kénytelen volt elhagyni a Hegyet, így visszatért Eviára, ahol 1926-ban pappá szentelték. 1940-ben Athénba helyezték, ahol az Athéni Poliklinika templomának parókusaként szolgált több mint harminc éven keresztül. 1979-ben az attikai Mileszibe ment, mivel álmában arra kapott biztatást, hogy ott monostort építsen. Ott élt nagy nehézségek közepette, míg 1990-ben le nem tették a monostor katholikonjának alapkövét. Röviddel elszenderedése előtt visszatért Áthoszra, ahol kedves remeteségében aludt el végül az Úrban.

A SZENT EGYSZERŰSÉG: PLANÁSZ SZENT MIKLÓS

(Ο Άγιος Νικόλαος Πλανάς) 1851-1932

„Ismerek Athénben egy papot: nincsen nála alázatosabb a papok közt, és nincs nálánál egyszerűbb az emberek között” – jegyezte fel a neves író, Alexandrosz Papadiamandisz. Akiről beszél, egy egyszerű athéni papocska: kisnövésű, egyszerű lélek, foltos csuhában jár, gyalog szalad egyik templomától a másikig – merthogy két egyházközséget is ellát, és nincsen nála soha pénz, mivel mindent odaad, elosztogat a nép közt. Nikólaosz Planász atyának hívják, Náxosz szigetéről való; az olvasással nem egykönnyen boldogul, és beszédmodorán is érezni az iskolázottság hiányát. 

NYIKON IGUMEN LEVELEI

Nyikon igumen (azaz: apát; világi nevén: Nyikolaj Nyikolajevics Vorobjov; 1894–1963): orosz ortodox szerzetes pap. 1933 és 1938 között a sztálini börtönök lakója volt. Haláláig még számos üldöztetést elszenvedett. A lelki élet küzdelmeiről szerzett tapasztalatait Levelek lelki gyermekeimnek címmel összegyűjtött leveleiben is megörökítette. E könyvből az első hat levelet tesszük itt közzé. A fordítás alapjául szolgáló kiadás: Igumen Nyikon: Piszma duhovnimgyetyjam. YMCA-Press, Paris, 1979, 9–22.

Neapoliszi Leontiosz: Ötödik beszéd az izraeliták ellen

Neapoliszi Leontiosz:

Ötödik beszéd az izraeliták ellen[1]

 cf.

§70

Krisztus keresztjének, a szentek képmásainak, embertársainknak és az ereklyéknek tisz­teletéről

Nacsinák Gergely András: AZ ORTODOX NAGYBÖJT ÉS HÚSVÉT SZERTARTÁSAI

Bevezetés: Nagyböjt az ortodox kereszténységben

Az ortodox kereszténység gazdag liturgikus élete, ha lehet, még jobban megélénkül a Húsvét közeledtével. Tudni kell, hogy a keleti kereszténységben valamennyi fontos lelki mozzanat liturgikus „testet kap”, s a Húsvét nagy ünnepére nem csak ki-ki külön-külön, hanem az egyház, mint emberi közösség együtt is készül. 

A reformáció a keresztény egyházi hagyomány tükrében

Jean Meyendorff:

                  

A reformáció a keresztény egyházi hagyomány tükrében[1]

Nem lévén a reformáció történetének szakértője, semmiképpen sem vagyok hivatott arra, hogy a nyugati kereszténység 16. századi nagy válságának szakszerű történészi értékelését adjam most. De nem is hiszem, hogy Önök ilyesmit várnak tőlem. 

A MEGSZENTELT VÍZ

Isten azáltal, hogy Krisztus személyében megtestesült, megszentelte a halandó emberi természetet. Az emberi test így többé már nem csak „a bűnnek hajléka”, „hústest”, amely mintegy sírként tartja magába zárva a lelket, hanem a feltámadás örömének részese is, a Szentlélek temploma. Krisztus megszentelő műve pedig nem korlátozódik az emberi természetre: a természeti világ egyes elemeit is dicsőségének körébe vonta, a kegyelem csatornájává téve őket. Így válik az áldás forrásává a víz is, amely ugyancsak jelentős helyet kap az Egyház életében.

Nacsinák Gergely András: LITURGIKUS KÖNYVEK A GÖRÖG ORTODOX ISTENTISZTELETI GYAKORLATBAN

Ismerkedjünk meg az orthodox egyház liturgikus könyveinek neveivel.

A prószfora sütése

Hozzávalók: 

½ kg liszt, fél élesztő, 1 bögre forró víz, egy kiskanál só.

A FELAJÁNLOTT KENYÉR

A kenyér mindig is szoros kapcsolatban állt a keresztény hittel: az Eucharisztiában Krisztus teste kenyérként jelenik meg, és az Úr imájának egyik kérése is a mindennapi kenyérhez kapcsolódik, amelyet a mennyei Atyától várunk.

EGYHÁZ ÉS EUCHARISZTIA: AZ INTERKOMMÚNIÓRÓL ORTODOX KERESZTÉNY SZEMPONTBÓL

Ortodox papként újra és újra szembesülök azzal a kérdéssel római katolikus keresztények, illetve – jóval ritkábban – protestánsok részéről, hogy vajon ők „áldozhatnak-e” ortodox templomokban, amikor külföldön járnak, vagy akár csak itt, Magyarországon is.

Korinthoszi Szent Makáriosz: A gyakori szentáldozásról

A közönséges kenyeret helytelenül nevezzük „mindennapi” kenyérnek, mivel az csupán a testet erősíti meg, de a lelket nem. Helyesen és mindenekelőtt a „mindennapi kenyér” kifejezés Urunk testét és Isten szavát jelenti, amely a lelket és a testet egyaránt megerősíti. Ez okból mindazoknak, akik az Isteni Keresztség által lelkileg újjászülettek, forró szeretettel és alázatos szívvel szüntelenül táplálkozniuk kell e szellemi táplálékkal.

A görög föld védőszentjei

Egy 2005. november 4-én elhangzott előadás rövidített változata

Egy alkalommal, amikor busszal tartottam hazafelé Görögországból, szóba elegyedtem egyik útitársammal. Április vége felé járt, nem sokkal Szent György napja után, és az illető elmesélte, hogyan is festett a Szent tiszteletére tartott ünnepség a kisvárosban, ahol lakott. Leírta a liturgiát, az azt követő körmenetet és a vigalmakat, majd azt kérdezte: „Tulajdonképpen miért is van ez az egész felhajtás? Rengeteg fáradtság, idő- és pénzpocsékolás egy ilyen rendezvény; nem volna-e értelmesebb dolog szerényebb ünnepet ülni, kisebb felfordulással? Mire jó ez a egész?”

Nacsinák Gergely András - GÖRÖGGÉ LENNI?

NEMZETISÉG, HOVATARTOZÁS, DIASZPÓRA

Ősz elején egy délelőtt csengett a telefon: a Görög Önkormányzattól keresett valaki, afelől érdeklődött, melyik kerület kisebbségi önkormányzatához csatlakozom, és hogy jelölhetnek-e. Azt feleltem, ilyesmi eszembe sem jutott, minthogy én nem vagyok görög: sem szüleim, sem nagyszüleim révén, semmilyen íziglen nincs közöm vér szerint a görögséghez. Tót, sváb, és ki tudja még milyen őseim nemigen jogosítanak fel arra, hogy ilyen lépésre szánjam el magam. A telefonáló hangján némi értetlenkedés volt érezhető; mint mondta, ez mit sem számít, hiszen a görögökhöz mégis számos szállal kapcsolódom.

GÖRÖG EGYHÁZMŰVÉSZET MAGYARORSZÁGON ΜΝΗΜΕΙΑ ΤΗΣ ΕΛΛΗΝΟΡΘΟΔΟΞΙΑΣ ΣΤΗΝ ΟΥΓΓΑΡΙΑ

Térképes kereső

Nacsinák Gergely András: FÖLKÉSZÜLÉS AZ EUCHARISZTIÁRA

„A szentség valóban Krisztus teste és vére. Krisztus egyháza számára pedig ezek úgy jelentenek ételt és valódi italt, hogy aki ezekben részesül, nem ezeket változtatja át saját emberi testévé, mint bármely más ételt, hanem maga az emberi test alakul át olyanná, mint az erősebb lény, Akinek a hatalma itt felülkerekedik. Amint a vas a tűzbe rakva maga is tűzzé válik, nem pedig a tüzet alakítja át vassá, és amint a tűzzel átjárt vasat már nem vasnak, hanem egyszerűen tűznek látjuk… ugyanígy, ha valaki Krisztus egyházát a vele való egyesüléskor s az ő testéből való részesüléskor szemügyre vehetné, nem láthatna mást, csak egyedül az Úr testét.”[1]

(Nikólaosz Kavaszilász)

SZÍR SZT. EFRÉM - Himnuszok a szüzességről

SZÍR SZT. EFRÉM (306k.–373)

7
Himnuszok a szüzességről[1]
(részlet)

Dionisziosz metropolita az Isteni Liturgiáról

• Az Isteni Liturgia
• A templom és a hívők
• A kezdőáldás
• Könyörgés a békéért
• Kyrie eleiszon

Dionisziosz metropolita az Isteni Liturgiáról - Kyrie eleiszon

„A diakónus minden egyes könyörgésére a nép feleljen
Kyrie eleiszonnal, de mindenekelőtt a gyermekek.”

Dionisziosz metropolita az Isteni Liturgiáról - Könyörgés a békéért

„Békességben könyörögjünk az Úrhoz…”

Dionisziosz metropolita az Isteni Liturgiáról - A kezdőáldás

„Áldott az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek Országa…”

Dionisziosz metropolita az Isteni Liturgiáról - A templom és a hívők

Plébániatemplomunk egyúttal szellemi központunk is. A „szellemi központ”-kifejezést ezúttal gyakorlati értelemben használjuk, minthogy szellemi és lelki központokról általában rengeteg szó esik manapság, mi, keresztények azonban egyetlen lelket ismerünk: a Szentlelket. Talán ideillenek János evangélista szavai:„Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, vajon Istentől valók-e”. Ahogy mind gyakrabban használják az emberek a „szellemiség” vagy a „lelkiség” szavakat, úgy lesz mind kevesebb közük ezekhez dolgokhoz, hiszen a valóban lelki emberek nem fecsegnek a lelkiségről. A helyek pedig, melyeket szellemi központoknak szokás nevezni, valójában nem mindig azok. A keresztények számára egyetlen szellemi központ létezik: a templom, ahová járnak, és minden olyan templom, ahol Isteni Liturgiát végeznek. Ez mai homíliánk témája.

Dionisziosz metropolita az Isteni Liturgiáról - Az Isteni Liturgia

„Hálát adunk Néked ezért a liturgiáért,

amelyet kezeinkből elfogadni kegyeskedtél”

Szent atyánknak, Damaszkuszi Szent Jánosnak védőbeszéde azok ellen, akik elvetik a szent képmásokat

Damaszkuszi Szt. János: 

Szent atyánknak, Damaszkuszi Szent Jánosnak védőbeszéde azok ellen, akik elvetik a szent képmásokat[1]

1. Jóllehet méltatlan voltunk tudatában mindenkor csendben kellene lennünk, és Istennek tárnunk fel bűneinket, melyeket elkövettünk, mégis, mivel minden helyénvaló a maga idejében, látom pedig, amint az Egyház – melyet Isten épített a próféták és apostolok alapján, ahol Krisztus, az ő fia a szegletkő –, mintha csak a tengeren dobálná egymást követő hullámok tornyosodó fergetege, hánykódik, és gonosz szellemek oly gyötrelmes sodra vonja, taszítja; látom, amint Krisztus felülről szőtt köntöse, melyet az istentelenség szolgái elszakítani merészeltek,[2] kettéhasad, teste pedig – mely az Isten népe, s az egyház kezdettől fogva fennálló hagyománya – különféle vélekedésekre töredezik: úgy ítélem, nem ésszerű hallgatnunk, és nyelvünket béklyóba vernünk, szem előtt tartván a fenyegető kijelentést, mely így szól: „Ha meghátrálsz, nem gyönyörködik benned az én lelkem” (Hab 2,4; Zsid 10,38.), és „ha látod, hogy közelít a kard, de nem szólsz testvérednek, rajtad kérem számon az ő vérét” (Ez 33,8.). 

Thomasz Vamvínisz protopresbiter: Böjt és egység

A böjt az emberi nem történetének legdöntőbb, legválságosabb időszakaihoz kapcsolódik. Valamennyi nyomorúság kiindulópontja a böjt elhagyása volt az ősszülők részéről a Paradicsomban. A későbbi időkben az emberek legelutasítóbb megnyilvánulásai Istennel s az Ő törvényével szemben a telítődés és ittasság eredményei, míg a legmagasabb és legszentebb tapasztalatok mindig a böjttel együtt jártak, s ez így is van mind a mai napig.

Az ortodox kereszténységről magyarul

Fontosabb könyvek:

A bizánci történelemmel és kultúrával foglalkozó magyar nyelvű könyvek

Fontosabb könyvek

Krisztus Szent Keresztjéről

ARANYSZÁJÚ SZT. JÁNOS (350k.–405)

Krisztus Szent Keresztjéről[1]

[...] „Átkozott ugyanis,” – mondja – „mindenki, aki fán függ.”[2] Mégis ez az átkozott, elkerült, a legsúlyosabb büntetés jelképe, most kívánttá és szerelmetessé lett. 

Böjt az ortodox egyházban

„Böjtöd legyen képességeddel arányos az Úr előtt. A böjt letisztítja kihágásaidat és vétkeidet, élesíti a szellemet, megszenteli az elmét, elűzi a démonokat, megszépíti a lelket, és közel hozza Istent.”

(Ninivei Szt. Izsák)

Kerub énekek

Szövege:

Kik a Kerubokat rejtelmesen ábrázoljuk és az életet adó Háromságnak a Háromszor szent Éneket zengjük, tegyünk most félre minden földi gondot.

Hogy a mindenek Királyát fogadhassuk, akit láthatatlanul körülvesznek az angyali rendek. Alliluia, Alliluia, Alliluia.

Éneklése görög nyelven:

Gyakorlati tudnivalók a Szent Hegyre készülőknek

Aki szeretne ellátogatni Áthoszra, annak először is a Thesszalonikiben található zarándok-irodával kell kapcsolatba lépnie emailben vagy telefonon (az ott dolgozók kiválóan beszélnek angolul).

Az iroda elérhetőségei:

Pilgrims’ Bureau – Holy Executive of the Holy Mount Athos
Tel.: +30 2310 2525 78
Fax: +30 2310 22 24 24
email: pilgrimsbureau@c-lab.gr

Az Áthosz térképe

Térkép

RÉSZLET AZ „ÁTHOSZ, A SZENT HEGY” CÍMŰ KÖNYVBŐL - (Nacsinák Gergely András – Soós Sándor, Kairosz Kiadó, 2004.)

Az áthosz-hegyi szerzetesi köztársaság a Halkidiki‑félsziget legkeletibb, mélyen a tengerbe nyúló ágán terül el, hozzávetőleges területe 330 km², amelynek csaknem 95 százaléka erdő. A hegyoldalakon és völgyekben mindenütt források fakadnak: ez a vízbőség Görögországban meglehetősen szokatlan, s a néhány ösvénynek, kanyargó útnak nem egyszer kisebb hidakon kell átívelnie a vízmosások fölött. Az utakon kívül csak a megművelt kertek, s a többnyire a tengerpart közelében épült nagymonostorok és szkítik épületei jelzik, hogy a félszigeten emberek élnek.

A SZÍNEVÁLTOZÁS HEGYEI - Nacsinák Gergely András

Egy modern és divatos félreértésnek köszönhetően a kereszténységet manapság gyakran holmi spirituális köntösbe bújtatott erkölcsi tanításnak szokás elgondolni: ez az a felfogás, amely szerint a keresztény hit célja a jólfésült és illemtudó élet. Elterjedt és látszólag megalapozott látásmód ez, csalódást számára legfeljebb csak a szentek okozhatnak, akik az esetek többségében csöppet sem voltak jólfésült és illedelmes emberek.

RÉGI MAGYAR SZERZŐK ÁTHOSZRÓL - Nacsinák Gergely András

Az áthosz-hegyi szerzetesi köztársaság egyedülálló hely az ortodox szerzetesség világában. A félszigeten kizárólag szerzetesek élnek: a húsz, közös életrendet követő monostor mellett számos kisebb monasztikus település (úgynevezett szkíti), valamint magányos cellák, remetelakok adnak otthont a számos országból érkezett több mint háromezer szerzetesnek. Fennállásának ezer-egynéhány esztendeje alatt a világ csaknem minden pontjáról érkeztek zarándokok és kíváncsi érdeklődők a Szent Hegyre; néhányan hazánkból is megfordultak ott már a 18-19. században is. Az alábbiakban abból a nem túl nagyszámú tudósításból szemezgetek, amelyek ebből az időszakból maradtak ránk az Áthosz-hegyet illetően.

Valóban méltó

Szövege:

Valóban méltó boldognak nevezni Téged, Istennek Szülőjét, az örökké boldogságost és feddhetetlent, és a mi Istenünknek Anyját, aki a Keruboknál tiszteltebb és a Szeráfoknál hasonlíthatatlanul dicsőbb vagy, aki az Isten Igét sérületlenül szülted. Istennek valóságos Szülője, Téged magasztalunk.

A valóban méltó éneklése görögül:

Háromszorszent - Triszágion

Szövege:

Szent Isten, szent Hatalmas, szent Halhatatlan, irgalmazz nékünk (3x).

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. 

Most és mindenkor és mindörökkön-örökké, ámin. 

Szent Halhatatlan, irgalmazz nékünk.

A háromszorszent éneklése görögül:

A MUNKÁLKODÓ ÁTHOSZ - Ephrem Lash archimandrita

Sir John Masterman mesélte, hogy egy alkalommal, amikor épp az oxfordi Worcester College-beli szobájában dolgozgatott, egy amerikai gyerek kandikált be az ablakán, majd visongva rohant vissza a szüleihez: „Ujjé, ezek a romok lakottak!” A következőket nem tudományos előadásnak szánom – inkább arról szeretnék beszélni, milyen érzés lakónak lenni „e romok”, a Bizánci Birodalom romjai közt; milyen az egyszerű szerzetes élete a nagy áthoszi kinovion[1] monostorok egyikében. Remélem, hogy egy ilyen megközelítésnek, bármennyire személyes és tudománytalan legyen is, megvan a helye még egy ilyen illusztris, tudós társaság ülésén is.[2]

Könyvek

• Athoszi atyák és szent történetek
• Athoszi Hádzi Georgisz szerzetes
• Családi élet
• Fájdalommal és szeretettel
• Kappadókiai Szent Arszeniosz
• Moszkva és ketet
• Paisziosz 1
• Paisziosz 2