2016. július 9., szombat

Böjt az ortodox egyházban

„Böjtöd legyen képességeddel arányos az Úr előtt. A böjt letisztítja kihágásaidat és vétkeidet, élesíti a szellemet, megszenteli az elmét, elűzi a démonokat, megszépíti a lelket, és közel hozza Istent.”

(Ninivei Szt. Izsák)
Az orthodox keresztény böjti rend a liturgikus rendhez hasonlóan igen összetett, egyrészt azért, hogy megfelelően tükrözni tudja az egyes ünnepi események sajátos karakterét, másrészt, hogy a testi világot ne felkészítetlenül, hanem fokról-fokra illessze bele a liturgikus év eseményeibe. Hogy ezt a rendszert megérthessük, ahhoz mindenekelőtt ismerni kell azt az étrendbeli hierarchiát, amely az egyes böjti fokozatokat elkülöníti.
Első fokozat a teljes böjt, amely Nagyszombaton és áldozás előtt van érvényben. Vízen kívül sem ételt, sem italt nem szabad magunkhoz venni éjféltől kezdve.

Második lépés a szigorú böjt: ekkor sem bor, sem olaj fogyasztása nem engedélyezett, kizárólag zöldség-, gyümölcs- és gabonaféléké, valamint mézé. Az olajtól való tartózkodás ugyan egyesek szerint gyakorlatilag a főtt ételektől való tartózkodás szinonimája, de általánosságban azért fogyaszthatók e napokon is olaj nélkül készült, meleg ételek. A legszigorúbb böjtöt ugyanis az orthodoxia a xirofágia („szárazevés”) fogalmával jelöli, s gyakran összekapcsolja a monofágiával (egyszeri evés): e napokon elvileg csak egyszer, délután három óra körül, és csak száraz, tehát nem főtt ételféleséget fogyasztanak azok, akik az ilyen szigorú böjtre testi- és lelki szempontból egyaránt alkalmasak.
Harmadik lépésben fogyaszthatunk bort és olajat is, halat, tejtermékeket, tojást azonban nem.
A böjti előírások különbséget tesznek a melegvérű állatok, valamint a hal fogyasztása között. A halak már fogyaszthatóak egyes időszakokban, amikor a többi húsos étel és a tejtermékek még nem.
A másodlagosan állati eredetű táplálékok – amelyek nem járnak állatok leölésével –, azaz a tejtermékek és a tojás fogyasztása jelenti az utolsó előtti lépcsőfokot.

Legutoljára következik a húsfélék fogyasztása, ami már valamennyi kötöttség alól fölmentést jelent.

A kánonok mindig a fölmentés (gör. apolíszisz) fogalmával élnek a böjttel kapcsolatban: alapnak a teljes böjtöt tekintik, ehhez képest adják meg tehát a további, fent részletezett kategóriákat:

I. (teljes) Böjt
II. Fölmentés borra és olajra
III. Fölmentés halra
IV.Fölmentés tejtermékekre és tojásra
V. Fölmentés mindenre (hús is fogyasztható)

A teljesség kedvéért talán érdemes megjegyezni, hogy hazai viszonyok között a hal nem érhető el olyan könnyen és olcsón, mint más országokban: így könnyen sérülhet az a böjti alapelv, hogy a szerényebb táplálkozás miatt fennmaradó összeget a szegények közt alamizsnaként kell szétosztani.

Böjti napok, időszakok


Eucharisztikus böjt

Az áldozás előtt tartott böjt hossza és mértéke egyénre szabott ugyan, de hagyományosan éjféltől sem ételt, sem italt nem szabad fogyasztani. A szentáldozást általában három napos böjt előzi meg.

Szombat és Vasárnap

Soha nem böjtnap, ami úgy értendő, hogy e napok ünnepi karakterének megfelelően – az első a Teremtés, a második a Feltámadás emlékezetét őrzi – sohasem szabad teljes böjtöt tartani, azaz olaj és bor fogyasztása még a legszigorúbb böjti időszakokban is megengedett, Nagyszombat kivételével, amikorra teljes böjt van előírva.

Szerda és Péntek

Ezeken a napokon, Krisztus elárultatására és megfeszítésére emlékezve, még a bor és olaj fogyasztásától is tartózkodni kell: e böjti szokás már az apostolok kora óta érvényben van. Tehát: szigorú böjt.

A Triódion és a Nagyböjt

A Triódionnak nevezett időszak magába foglalja a Nagyböjtöt és az arra felkészítő heteket. A Vámos és Farizeus Vasárnapjának nevezett vasárnapon kezdődik, tíz héttel Húsvét előtt, és egészen Nagyszombat éjfélig tart. Első három hete előkészületül szolgál a böjti időszakra:

Első hetében, a Vámos és Farizeus Vasárnapját követő héten, a Tékozló Fiú Vasárnapjáig mindent szabad fogyasztani, még a szokásos szerdára és péntekre sem kell tekintettel lenni, fölmentés van érvényben mindenre.
A következő héten, Húshagyó Vasárnapig már böjti nap a szerda és a péntek, más előírás azonban nincsen: a szokásos heti rendet követjük.
A Húshagyó Vasárnapot követő héten az orthodox hívek elhagyják étrendjükből a húst, de Vajhagyó Vasárnapig – szerda és péntek kivételével – mindennap fogyasztható a másodlagosan állati eredetű táplálék, valamint a hal is.
A Vajhagyó Vasárnap este tartott istentisztelet, a „Megbocsátás Vecsernyéje”, azaz a Tiszta Hétfő vecsernyéje jelenti a tulajdonképpeni Nagyböjt kezdetét.

A Szent Negyven Nap és a Nagyhét

A magyar szóhasználatban Nagyböjtnek nevezett időszak két szakaszból áll: a Szent Negyven Napból és a Nagyhétből. A Szent Negyven Nap időszaka Tiszta Hétfővel kezdődik, s egészen a Virágvasárnapot megelőző Lázár Szombatjáig tart.

A Szent Negyven Nap idején hagyományosan csak hétvégén fogyasztható bor és olaj, ezt azonban csak azok gyakorolják, akiknek szervezete elég erős a szigorú önmegtartóztatáshoz.
Első hetében, a Tiszta Héten mindazonáltal szigorú böjt van előírva, amelynek során a bor és olaj fogyasztásától a hét minden napján tartózkodni ajánlatos.

A Szent Negyven Nap a Virágvasárnap előtti péntek este, azaz Lázár Szombatjának kezdetén ér véget; ez a Tiszta Hétfőtől számított negyvenedik nap.

Virágvasárnap hal, bor és olaj fogyasztása megengedett.
Március 9-én és 25-én, a Szebasztei Negyven Vértanú és az Örömhírvétel ünnepén szintén fogyasztható hal, bor és olaj – kivéve, ha 25-e történetesen Nagyhétre esik.
Nagyhéten, hétvégét kivéve, minden egyes nap szigorú böjt. Nagyhét kezdetének természetesen a Virágvasárnap este tartott istentisztelet kezdőáldása számít.
Nagyszombat a legszigorúbb böjti nap; az éjfélkor tartott Feltámadási Liturgiáig mindenfajta ételtől tartózkodnak a hívek.

A húsvéti időszak

Fényes Héten fölmentés van érvényben mindenre.
Tamás Vasárnapjától – amely a Húsvét utáni első vasárnap –, egészen Pünkösdig csak szerdán és pénteken kell a bortól és az olajtól tartózkodni.
Pünkösdfelező szerdán a hal fogyasztása is megengedett.
Pünkösdvasárnap és a rákövetkező Minden Szentek Vasárnapja közt, naptól függetlenül ismét fölmentés van érvényben mindenre.

A Szent Apostolok böjtje

A böjt, mint neve is mutatja, két apostoli ünnepet előz meg: Péter és Pál ünnepét június 29-én, valamint a Tizenkét Apostolét június 30-án. A böjti időszak Minden Szentek Vasárnapja után kezdődik, és június 28-ig tart.

Szerda és péntek kivételével olaj, bor és hal fogyasztása megengedett.
Június 24-én, Keresztelő Szent János ünnepén halat fogyaszthatunk szerdán és pénteken is.
Szent Péter és Pál apostolok ünnepén, június 29-én szabadon fogyasztható minden, kivéve ha szerdára vagy péntekre esik, amikor is csak a hal fogyasztása megengedett.

Nagyboldogasszony böjtje

Augusztus 15-én ünnepeljük az Istenszülő Szűz elszenderedésének – halálának – ünnepét, amelyet magyarul Nagyboldogasszonyként ismerünk. Az ünnepet kéthetes böjti időszak előzi meg.

Augusztus 1-től olajat és bort kizárólag hétvégén lehet fogyasztani.
Augusztus 6-án, a Színeváltozás ünnepén hal, bor és olaj fogyasztása megengedett.
Augusztus 15-én mindent szabad fogyasztani, kivéve, ha e nap szerdára vagy péntekre esik, amikor is fölmentés van halra.

A Keresztelő fővétele és a Szent Kereszt

Augusztus 29-én ünnepeljük Keresztelő Szent János fejvételét. A gyász kifejezéseképpen bor és olaj fogyasztása is csak akkor megengedett, ha e nap szombatra vagy vasárnapra esik.
Szeptember 14-e, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe szintén szigorú böjtnap. Ha szombatra vagy vasárnapra esik, fölmentés van érvényben borra és olajra.

Karácsonyi böjt

A második legnagyobb keresztény ünnepi esemény Krisztus születése, ennek megfelelően ez a második leghosszabb, negyven napos böjti periódus; ebben az időszakban azonban korántsem olyan szigorú a böjti fegyelem, mint a Szent Negyven Nap esetében. A böjt November 15-én veszi kezdetét.

November 14-e Szent Fülöp ünnepnapja: ha szerdára vagy péntekre esik, halat fogyaszthatunk, húst viszont nem.
November 15-étől december 18-áig szerda és péntek kivételével a hal fogyasztása megengedett, tejtermékeké és tojásé azonban nem. (Az Istenszülő Bemutatásának ünnepére készülve szokás az első héten is tartózkodni a hal fogyasztásától azoknak, akik áldozni szeretnének az ünnepen.)
A böjt utolsó hetében, 17-étől már a hal fogyasztásától is tartózkodni kell. Vannak, akik már 12-étől javasolják a halról való lemondást.
A böjti időszak első és utolsó napján szigorú böjt, „szárazevés” van előírva, hacsak nem szombatra vagy vasárnapra esnek, amikor fölmentés van borra és olajra.
November 21-én, az Istenszülő templomi bemutatásának ünnepén viszont a hal fogyasztása megengedett bármilyen napra essék is az ünnep.
December 25-től január 4-éig fölmentés van érvényben mindenre.
Január 5-én, a Vízkereszt előtti napon szigorú böjt van előírva, kivéve, ha e nap szombatra vagy vasárnapra esik, amikor is olaj és bor fogyasztása megengedett.
Január 6-án viszont már ismét minden fogyasztható, napra való tekintet nélkül.

Összefoglalásul:

A négy nagyobb böjti időszak a következő:

Nagyböjt (összesen tíz hét)
Karácsony előtti böjt (nov.15. - dec.25.)
Nagyboldogasszony böjtje (aug. 1. - 15.)
Szent apostolok böjtje (Minden Szentek Vasárnapja – jún. 28.)

Böjtnapok

Vízkereszt előtti nap (jan. 5.)
Keresztelő Szent János fejvétele (aug. 29.)
A Szent Kereszt Felmagasztalása (szept. 14)

Teljesen szabad időszakok:

Karácsony és Vízkereszt közt (dec. 25 – jan. 4.)
Vámos és Farizeus hetében (a Triódion első hete)
Fényes hét (Húsvétvasárnap után)
Pünkösd hete

Fölmentés böjtnapokon:

Fölmentés van érvényben borra és olajra, ha olyan, kiváltképpen tisztelt szentek ünnepnapjai esnek szerdára vagy péntekre, akiknek ünnepén liturgiát kell végezni, s akik tiszteletére a reggeli istentisztelet végén a kórus énekli a Nagy Doxológiát.

Fölmentést kapunk továbbá hal fogyasztására is, ha az Úr, az Istenszülő, vagy Keresztelő Szent János ünnepei esnek böjti napokra. (Nagypéntek, Nagyhét és Keresztelő János fővétele kivétel ez alól.)

Fontosabb ünnepek

Az alább fölsorolt ünnepek mindegyikén fölmentés van érvényben a böjt alól borra és olajra, amennyiben szerdára vagy péntekre esnek. Ha más rendelkezés van érvényben, azt zárójelben külön is jelzem.

Szeptember

1. Az egyházi év kezdete, Oszlopos Szent Simeon ünnepe
8. Szűz Mária születése (Kisboldogasszony) (Szerdán és pénteken halra, valamint borra és olajra fölmentés a böjt alól)
9. A Szent Istenősök, Joákim és Anna, az Istenszülő szülei
14. A Szent Kereszt Felmagasztalása – a hagyomány szerint a negyedik század elején, Jeruzsálemben e napon találták meg Krisztus keresztjét.

Október

6. Tamás apostol
18. Szent Lukács evangélista
23. Szent Jakab apostol, az Úr testvére
26. Szent Demeter nagyvértanú

November

8. Szent Mihály arkangyal és a Testetlen Hatalmak
13. Aranyszájú Szt. János
14. Szent Fülöp apostol
16. Szent Máté evangélista
21. Szűz Mária bevezetése a Templomba (szerdán és pénteken halra)

December

4. Damaszkuszi Szt. János
6. Csodatévő Szent Miklós, Myra püspöke.
25. Az Úr Születése
26. A Szentséges Istenszülő ünnepe (a mágusok tiszteletadása), Karácsony másodnapja.

Január

6. Vízkereszt – Krisztus Megkeresztelésének ünnepe (a megelőző nap böjti nap)
17. Remete Szent Antal
18. Alexandriai Szt. Kirillosz pátriárka
30. A Három Főpap – Nagy Szent Vazul, Teológus Szent Gergely és Aranyszájú Szent János, IV. negyedik századi egyházatyák ünnepe.

Február

2. Az Úr bemutatása a Templomban – negyven nappal Jézus születése után, az Újszülött jeruzsálemi templomban való bemutatásának emlékére. (Szerdán és pénteken halra is fölmentés a böjt alól)

Március

9. A Negyven Szebasztei Vértanú
25. Az Örömhírvétel (szerdán és pénteken fölmentés halra)
26. Gábriel arkangyal

Április

23. Szent György vértanú
25. Szent Márk evangélista
30. Szent Jakab apostol

Május

8. Teológus Szent János evangélista
21. Szent Konstantin császár és anyja, a szentéletű Heléna

Június

11. Szent Bertalan és Barnabás apostolok
24. Keresztelő János születése (szerdán és pénteken fölmentés halra)
29. Szent Péter és Pál apostol ünnepe – böjti időszak előzi meg, mely a Pünkösd vasárnapját követő vasárnap után kezdődik.
30. A Szent Apostolok

Július

1. Szent Kozmasz és Damján orvos-szentek
20. Illés próféta
26. Szentéletű Magyar Mózes
27. Szent Panteleimon vértanú

Augusztus

6. Az Úr Színeváltozása (szerdán és pénteken fölmentés halra)
15. Az Istenszülő Elszenderedése (Nagyboldogasszony)– Szűz Mária halálának ünnepe. Előtte augusztus elsejétől böjti időszak.
29. Keresztelő János fejvétele – szigorú böjt.

„Testileg böjtöve, ó testvérek
lelkileg is böjtöljünk:
oldozzuk fel az igaztalanság minden kötelékét,
bontsuk szét az erőszakos érintkezés hurkait;
minden igaztalan írást tépjünk szét,
adjunk kenyeret az éhezőknek
és a hajléktalan szegényeket vezessük be házunkba,
hogy elnyerjük Krisztus Istentől a nagy irgalmat.”

(Nagyböjt 1. hetének szerdáján énekelt sztichira)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése